"Fája kiválóan munkálható, a román és gót faszobrok nagy részét hársfából faragták. A nagycenki hársfasor történelmi nevezetességű, mintegy 2300 méter hosszú és negyven méter széles sétány két oldalán egykor 645 kislevelű hárs állt, mára számuk 460-ra csökkent.
A ránk maradt hagyományok szerint a vágyakozás, a dal és a szerelem jelképe.
Kheirón a híres orvos és jós munkásságáért kiérdemelte a Philüra , a hársfa fia nevet. Egykor hársfadarabokból jósoltak, és hársfaháncsra rótták a pelazg írást.
A szlávok szent növénye, tisztelete megmaradt a kereszténység felvétele után is. Kraszopaninak, a szerelem istennőjének ajánlották fel a fáját. Egykor a szlávok élete a szent hársfaligetekben zajlott, itt tartották a fontos tanácskozásokat, szertartásokat.
Számos város és földrajzi elnevezés utal a hársra, például Berlin híres útja az Unter den Linden, azaz a Hársak alatt. Neve onnan származik, hogy egykor hárssort ültettek azon az úton, ami a királyi vadászerdőkbe vezetett.
László Gyula említi egyik munkájában, hogy az erdei csereiszek a halott emlékére hársfabotot vágtak le, és azzal úgy bántak, mintha élő lenne. A csuvasok a hársbábúkat fürdetik, becézgetik, használati tárgyakat készítenek azoknak. Így igyekeznek enyhíteni az elhunyt hiánya miatti fájdalmunkat.
A hárs Freya szent fája, egyben a szeretet és a dal szimbóluma. Kilombosodása a tavaszt, a természet megújulását jelzi. A germánok azért is tartották a törzsi gyűléseket a hársligetekben, mert azt hitték, nem csap bele a villám. Híres fa a német uralkodóház hársfája is, amit állítólag I. Vilmos idejében ültetett egy cigányasszony. A hárs először 1871-ben, a német császárság kikiáltásakor virágzott, évről-évre dúsabb lombot hozott, egészen 1914-ig. Ekkor betegség támadta meg, 1918-ban száradt ki a háború elvesztését és a dinasztia bukását megelőző nyáron.
A füldi szerelemnek a fű, a fa és a virág kedvelt költői szimbóluma. A német lovagi Minne-dalokban ez a hárs."
Hársfa a gothic.hu-n
A ránk maradt hagyományok szerint a vágyakozás, a dal és a szerelem jelképe.
Kheirón a híres orvos és jós munkásságáért kiérdemelte a Philüra , a hársfa fia nevet. Egykor hársfadarabokból jósoltak, és hársfaháncsra rótták a pelazg írást.
A szlávok szent növénye, tisztelete megmaradt a kereszténység felvétele után is. Kraszopaninak, a szerelem istennőjének ajánlották fel a fáját. Egykor a szlávok élete a szent hársfaligetekben zajlott, itt tartották a fontos tanácskozásokat, szertartásokat.
Számos város és földrajzi elnevezés utal a hársra, például Berlin híres útja az Unter den Linden, azaz a Hársak alatt. Neve onnan származik, hogy egykor hárssort ültettek azon az úton, ami a királyi vadászerdőkbe vezetett.
László Gyula említi egyik munkájában, hogy az erdei csereiszek a halott emlékére hársfabotot vágtak le, és azzal úgy bántak, mintha élő lenne. A csuvasok a hársbábúkat fürdetik, becézgetik, használati tárgyakat készítenek azoknak. Így igyekeznek enyhíteni az elhunyt hiánya miatti fájdalmunkat.
A hárs Freya szent fája, egyben a szeretet és a dal szimbóluma. Kilombosodása a tavaszt, a természet megújulását jelzi. A germánok azért is tartották a törzsi gyűléseket a hársligetekben, mert azt hitték, nem csap bele a villám. Híres fa a német uralkodóház hársfája is, amit állítólag I. Vilmos idejében ültetett egy cigányasszony. A hárs először 1871-ben, a német császárság kikiáltásakor virágzott, évről-évre dúsabb lombot hozott, egészen 1914-ig. Ekkor betegség támadta meg, 1918-ban száradt ki a háború elvesztését és a dinasztia bukását megelőző nyáron.
A füldi szerelemnek a fű, a fa és a virág kedvelt költői szimbóluma. A német lovagi Minne-dalokban ez a hárs."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése