2010. április 12.

Az avarok


"A közép- és belső-ázsiai eredetű avarok 567–568-ban foglalták el a Kárpát-medencét. Az avarok az uralaltáji nyelvcsalád török ágához tartoztak és külsejükre, szokásaikra és erkölcseikre nézve a hunokra emlékeztettek.

Nagyállattartó, földműveléssel is foglalkozó, félfeudális államalakulatban élő nép voltak. Voltak papjaik, kiknek „bokolabra” volt a nevük, de bálványokat is tiszteltek, valamint Baján kagán kivont karddal az égre, tűzre, földre és vízre esküdött, ami sámánisztikus elem. Az avarok a Bizánci Birodalommal bonyolult katonai, politikai kapcsolatba kerültek, aminek következtében Bizánc 53 éven keresztül adót fizetett az avaroknak. Kárpát-medencei történetük során korai avar és késő avar korszakot különböztethetünk meg. 557-ben a türkök megdöntötték a zsuanzsuanok birodalmát, majd nyugat felé hatalmas területekre terjesztették ki uralmukat. Ezzel egyidőben indul meg az avarok vándorlása Kelet-Európába. 558-ban már avar követek jártak Bizáncban, majd 567-re meghódították a Fekete-tengertől északra élő bolgártörököket, valamint a szlávokat. Ebben az évben Baján kagán szövetséget kötött a Kárpát-medencében élő longobárdokkal. Legyőzték a gepidákat, majda longobárdok túl fenyegetőnek érezték az avar szomszédságot és 568-ban Észak-Itáliában telepedtek le. Ekkor az egész Kárpát-medence az övék lett, és innen számítjuk az Avar Birodalom megalakulását. Baján uralkodása alatt a birodalom a Dontól az Ennsig és a keletrómai birodalomtól egészen a Balti tengerig ért. 582-ben elfoglalta Szirmiumot, 597-ben Nándorfehérvárt és sorra elpusztította az alsó Dunán túl fekvő városokat. Az avarok hatalma Baján halála után (602) érte el tetőpontját, 630-ban Dalmáciát is megszállták. A régészeti leletek alapján valószínű, hogy a kagáni központ a 630-ig terjedő időszakban a mai Siófok körzetében volt. Az avarok a Kárpát-medencébe mint nagyállattartók települtek be, itt azonban egy évszázad alatt teljesen megváltozott az életmódjuk és a földművelésé lett a vezető szerep gazdálkodásukban.
A Frank Birodalom terjeszkedése során 788-ban indította első hadjáratát Nagy Károly az avarok ellen, amely 791-ben a frankok súlyos vereségével ért véget. Az Avar Birodalmat azonban belső nyugtalanság sújtotta, és polgárháború tört ki az uralkodó, a kagán és fővezére, a jugurrus között. Egyes vélemények szerint az éghajlat felmelegedése a Kárpát-medencében ekkoriban hosszan tartó, súlyos aszályt okozott, ez pedig éhínséghez vezetett. Ebben a helyzetben támadtak a frankok 796-ban és 803-ban ismét, ami az Avar Birodalom összeomlásához vezetett. Az utolsó csapást Krum bolgár kán hadjárata jelentette az avar hatalom számára. Utoljára 822-ben hallunk róluk, amikor az avar követek megjelennek a Frank Birodalom frankfurti birodalmi gyűlésén. Ennek ellenére az avar népesség töredékei még bizonyíthatóan fennmaradtak a 10. századig.
Jellemző emléke az avar kornak a csat, mely a fibula helyébe lép, annak bizonyítékául, hogy az avarok nem viseltek gyapjúruhákat, hanem bőrből készítették öltözetüket, melyet a gyönge fibula nem bírt összetartani. Nem kevésbbé fontos az ozorai sírban talált két kengyelvas, melyet az avarok találmányának tartanak."

Avarok a gothic.hu-n

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése