Lovastemetkezés

A nomád népek megismeréséhez nélkülüzhetetlen forrást nyújtanak a sírokban talált fegyverek, tárgyak. A halált az evilági élet folytatásának képzelték el; halottaikat e gondolatnak megfelelően temették el. A sírba a halott használati eszközeit, fegyvereit valamint a lovát is behelyezték, úgy gondolták, hogy a halottnak a másvilágon meglegyen mindene, ami rangjához és mindennapjaihoz tartozik, de az a hiedelem is bennük élt, hogy a halott legkedvesebb tárgyait, ékszereit és fegyvereit más ne érintse.

Négy temetkezési típust különíthetünk el:

1. Téglalap alakú aknasír: A ló maradványai a halott lábához van téve. A társadalmi rangtól, gazdasági helyzettől függően változhatnak egyszerű jelöletlen sírtól, sokszor lapos kövekkel való bélelésig, sőt a mélyükben fatörzsekből ácsolt díszes sírkamráig, benne fakaporsóval (hunoknál).
2. Lehet a sírban padka, ez a halott fekvésének szintjénél magasabb. A lócsontokat és más temetkezési tárgyakat a padkára helyezték. Ez a padka leginkább a halott oldala mellet van.
3. Padmalyos sírok: Az aknasír alján, párhuzamosan a sír hossztengelyével készítették a padmalyt. A halottat ebbe a bevájással készült oldalkamrába helyezik el, nyílását deszkalapokkal, lapos kövekkel lezárták, így a lezúduló föld nem érinti a testet. A padmaly alja körülbelül 20 centiméterrel lejjebb van, mint a sír feneke, így a sírfenék a padka.
4. Jelképes (szimbolikus) lovastemetkezés: Ez a három sírforma bármelyikében megjelenhet. Csupán lószerszám található az emberi csontváz közelében, magát a lovat nem áldozták fel. A lószerszámok közül legfontosabb a zabla jelenléte, ami a ló fejével érintkezik, amelyben az árnyéklélek lakik, így a lovat a másvilágon gazdája használhatja. A zabla mellett jelen lehet még a nyereg, kengyel, kantár.

Említést kell még tennünk a kurgánokról (halomsír). A Kárpát-medence kurgánjait kunhalmoknak nevezik. Többnyire magányosan állnak a pusztában. Nagysága a személynek az adott társadalomban betöltött rangjától függött, akad 20 m magas és 300 m kerületű is. Rendeltetési céljuk a piramisokéhoz, zikkuratokéhoz hasonló. Típusai között akad olyan, amikor a sírt a föld alá ásták, máskor közvetlenül a földfelszínen épült. A sírt fából emelték, a favázra földet halmoztak, így mesterséges domb alkult ki. Egy kurgánba előfordult, hogy többször temetkeztek. A legelső kurgánok, melyek még az ősközésségi társadalmak idején keletkeztek, több család együttes sírhelyei voltak. A szkíta művészetet leginkább a kurgánok leletei alapján ismerjük. Jelentős leletanyag került elő a Solocha-kurgánból. A kurgánok emlékét számos helynév őrzi, pl.: Százhalom, Korhány.

Lovastemetkezés a gothic.hu-n