Borostyán

Kezemben egy fehér borostyán,

május, május: hová loholsz?

kihullok egy fekete rostán,

jajj, zuhanásom, szörnyű gyors.

Borostyánszag, légy síri postám!

Síromba szállj le, s újra lengj föl,

hozd csókok mézes bársonyát,

hozz hírt csókos, vén cinteremből,

hol mindig történnek csodák.

Bár Te maradj a szerelemből!

(Jékely Zoltán: Borostyán)

Latin név: Hedera helix

Népies nevek: barbanók, repkény, fái borostyán

Rendszertan:

            Osztály: Kétszikűek (Dicotyledonopsida)

            Rend: Ernyősvirágzatúak (Umbellales)

            Család: Borostyánfélék (Araliaceae)

Morfológia, elterjedés: Európa árnyas erdeiben őshonos növény. Örökzöld, a talajon kúszik vagy léggyökereivel fákra kapaszkodik. Ernyősvirágzata zöldesfehér, szeptemberben virágzik. Csak az idős példányok virágzanak. Jellemzője a heterofília, levelei juvenilis állapotban 3-5 karéjúak, míg a termőkori alak tojásdad. Termése fekete bogyó.

Hatóanyagtartalom: fahéjsav származékok, flavonoidok, poliinek, triterpén szaponinok, kempferol alkaloid (emetin)

Népi gyógyászat: Gyógyászati célokra a levelet és virágzó hajtását alkalmazzák. Leveléből pálinka is készíthető. Köptető, nyálkaoldó, antimikrobális és görcsoldó hatású, így torokfájás, torokgyulladás, légcsőhurut valamint fejbőrbetegségek kezelésére alkalmas. Máj- és epebetegek teaként fogyasztják.

Kultúrtörténet: Mint minden örökzöld növény, az örök életet jelképezi. Kúszónövény lévén szorosan kapcsolódik „hordozójához”, ezért a hűség szimbóluma. Sokszor találkozhatunk borostyán ábrázolásokkal a sírokon ezen tulajdonságai miatt. A szőlő örökzöld párja, így tisztelete a szőlő kultuszával is összefonódott. A Dionüszosz ünnepségeken, majd a római bacchanáliákon a felvonulók borostyánkoszorút viseltek fejükön. Athénban a Dionüszosz-szentélyek – a kiskocsmák- díszítésére borostyánfonatokat és aranyozott, faragott szőlőfürtöket.

A borostyánt „Észak babérjának” is nevezték, ahol nem termett meg a babér, a győztesek borostyánkoszorút kaptak.

Forrás:

Dr. Turcsányi Gábor: Mezőgazdasági növénytan. Bp. 1998. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó

Surányi Dezső: Lyra florae Bp. 1987. Tankönyvkiadó

Keresztény Művészet Lexikona.

Jankovics Marcell: A fa mitológiája. Debrecen. 1998. Csokonai Kiadó

Boruzs János: Hasznos tanácsok hazai gyógynövényekhez. Bp. 2000 Kheirón ’97 Kiadó

http://www.egeszseg.org/borostyan

Borostyán a gothic.hu-n